Éjféli nap és sarki éjszaka: ahol a Nap nem nyugszik le – vagy nem kel fel

Miért van sarki nappal és sarki éjszaka?

A júniusi napforduló környékén az Északi-sark a Nap felé hajlik. Nagy északi szélességen egy hely a Föld napi fordulata során végig a megvilágított oldalon maradhat. Decemberben fordított a helyzet: a magas észak nem fordul be a napfénybe. A déli félgömbön az évszakok felcserélődnek.

Az égbolton a Nap ilyenkor **cirkumpolárissá**, azaz le nem nyugvóvá válik. Az égi pólus körüli napi útja nem metszi a horizontot. Az északi félgömb éjfél környéki alsó delelésekor északi irányban, alacsonyan, de a látóhatár fölött jár. Minél közelebb vagy a pólushoz, annál hosszabb ideig tarthat ez az éves szakasz.

A sarkkör környezetében a napforduló éjfelén a Nap szinte érinti az északi horizontot. Északabbra a napi kör laposabbnak látszik. Magán az Északi-sarkon a Nap közel a horizonttal párhuzamosan mozog, napi magasságváltozása kicsi, magassága pedig közel a deklinációjához igazodik.

A sarkkörök nagyjából 66,56° északi és déli szélességen húzódnak. Helyüket a Föld tengelyferdesége határozza meg, amely hosszú idő alatt maga is változik. Ezért a sarkkör nem minden földtörténeti korban teljesen ugyanazon a szélességen található.

A refrakció szerepe

A tisztán geometriai képhez képest a légkör és a napkorong mérete módosítja a láthatóságot. A horizont közelében a refrakció nagyjából 34′-cel emeli a Nap látszó helyzetét, és keléskor, nyugváskor a felső perem számít. A szokásos referencia szerint a Nap akkor is részben látszhat, amikor középpontja −0,833°-on van.

Ennek két következménye:

• Éjféli nap szabad horizont mellett már a geometriai sarkkörtől kissé az Egyenlítő felé is előfordulhat, közelítőleg 65,7° szélességtől.
• **Sarki éjszaka**, amelyben a napkorong egyetlen része sem bukkan fel, csak valamivel közelebb a pólushoz kezdődik, megközelítőleg 67,4°-tól.

Ezek idealizált tájékozódási határok. A levegő állapota, a terep és az észlelőmagasság is számít. Magasabbról a látható horizont mélyebbre kerülhet, így több napon látható az éjféli Nap, mint alacsonyabbról.

Meddig tart a sarki nappal és éjszaka?

A pólusok felé haladva mindkettő éves időtartama nő. A sarkkör környezetében a tisztán geometriai határjelenség a napfordulóhoz kötődik, a refrakció azonban hosszabb láthatósági időszakot adhat. Észak-Norvégiában, például Tromsø térségében, már többhetes vagy hónapokig tartó szakaszokról beszélhetünk. A tényleges helyi kezdetet és véget a hegyek és a szabad horizont erősen befolyásolhatják.

Az Északi-sarkon nagyjából fél éven át a horizont fölött, majd fél éven át alatta jár a Nap. A látszó sarki nappal a refrakció miatt valamivel hosszabb lehet a sarki éjszakánál. Az éves pályasebesség különbsége is aszimmetriát okoz: az északi nyár hosszabb, mint az északi tél.

Magyarországi indulású északi utazás tervezésekor ezért nem elég annyit tudni, hogy a célpont „a sarkkörnél van”. A helyi koordináta, a dátum, a tényleges horizont és a használt kelési definíció együtt határozza meg a tapasztalatot.

A sarki éjszaka nem feltétlenül jelent teljes sötétséget

Észak-Norvégiában a Nap télen dél körül is a horizont alatt maradhat, mégis órákig színes szürkület világíthatja meg a tájat. A Nap mélysége ilyenkor kevés lehet ahhoz, hogy teljes csillagászati sötétség legyen. A déli horizont narancsos, rózsaszín és kék árnyalatokat kaphat.

A helyi déli napmagasság szerint további fogalmak használhatók:

• Polgári sarki éjszaka: a Nap középpontja még felső deleléskor sem emelkedik −6° fölé. A téli napforduló körül ennek idealizált szélességi határa mintegy 72,6°.
• Navigációs sarki éjszaka: a Nap egész nap −12° alatt marad; a megfelelő közelítő határ 78,6°.
• Csillagászati sarki éjszaka: a Nap még délben sem kerül −18° fölé; ez a pólusokhoz közeli, hozzávetőleg 84,6°-on túli területhez kötődik a napforduló körül.

A déli félgömbön a decemberi napforduló körül van sarki nappal, a júniusi körül sarki éjszaka. A fizika ugyanaz, az évszakos megnevezések fordítottak.

Tanácsok északi utazáshoz

• Éjféli nap: Észak-Norvégia, Észak-Svédország és Észak-Finnország ismert úti cél. A megfelelő időszak mellett szabad északi horizont is kell; tengerparton vagy magasabban jobb lehet a kilátás.
• Sarki éjszaka és sarki fény: a hosszú sötét időszak kedvezhet a sarki fény keresésének, de az nem számítható ki pusztán a napállásból. A naptevékenység és más űridőjárási körülmények is számítanak.
• Fotózás: a Nap hosszú ideig maradhat a horizont közelében, így az aranyórára vagy kék órára jellemző fények elnyúlhatnak. A tényleges fényeket az időjárás is befolyásolja.