Fogalomtár
Csillagászati fogalomtár
Az efemeridák, koordináták és fogyatkozások saját fogalmakat használnak. Itt rövid, pontos magyarázatot találsz az Apphemeride-ban gyakran előforduló kifejezésekhez, a részletes útmutatók hivatkozásaival együtt.
A–Á
- Aberráció
- Az égitest látszó irányának eltolódása a megfigyelő mozgása és a fény véges terjedési sebessége miatt. A Föld mintegy 30 km/s-os keringéséhez kapcsolódó éves aberráció akár körülbelül 20,5″ is lehet; pontos látszó helyzeteknél figyelembe kell venni.
- Abszolút magnitúdó
- Az a magnitúdó, amelyet a csillag tíz parszek távolságból mutatna, meghatározott mérési sávban. Így a különböző távolságú csillagok fényteljesítménye összevethető; a Nap vizuális értéke hozzávetőleg 4,8 mag. A Naprendszer kis égitestjeire más, egységnyi távolságokhoz kötött definíció használatos.Útmutató: Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
- Albedó
- A test visszaverőképességét leíró mennyiség. A geometriai és az összes visszavert energiát jellemző Bond-albedó külön fogalom: a Hold geometriai albedója nagyjából 0,12, a Vénusz felhői sokkal világosabbak. Az albedó, méret és távolság együtt befolyásolja a megfigyelt fényességet.Útmutató: Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
- Állatöv
- Az ekliptika környéki csillagképsáv, amelyben a Nap, Hold és bolygók jellemzően haladnak. Az IAU-határok szerint a Nap útja tizenhárom csillagképet érint a Kígyótartóval együtt. Ez nem azonos a tizenkét egyenlő asztrológiai jegy rendszerével.Útmutató: Csillagképek keresése és égi tájékozódás
- Analemma
- A Nap éves helyzeteiből kirajzolódó nyolcas, ha mindig ugyanarról a helyről és ugyanabban a középidő szerinti időpontban rögzítjük. A deklináció változása a nagyobb kiterjedést, az időegyenlet az oldalirányú eltérést alakítja; helyi tájolása az időponttól és földrajzi helytől függ.Útmutató: Analemma: a Nap éves nyolcasa az égbolton
- Aranyóra
- A napkelte és napnyugta környéki fotós időszak, amikor az alacsony Nap meleg fényt és hosszú árnyékokat adhat. Gyakran körülbelül +6° és −4° napmagasság között definiálják, tehát részben napkelte előtt vagy napnyugta után is tarthat. Határa és időtartama nem egységes hivatalos kategória.Útmutató: Aranyóra és kék óra: fények fotózáshoz
- Árapály
- A Föld és óceánjai periodikus alakváltozása, amelyet a Hold és Nap térben eltérő gravitációs hatása idéz elő. Sok parton naponta két magas vízállás jellemző, de a valós mintát a medence és part alakja is módosítja. Újhold és telihold környékén erősödő, negyedek közelében gyengülő árapályhatás adódik.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
- Aszterizmus
- Feltűnő csillagminta, amely nem önálló hivatalos csillagkép. A Göncölszekér a Nagy Medve része, a Nyári Háromszög pedig Vega, Deneb és Altair csillagait köti össze több csillagképből. Az ilyen minták gyakran könnyebb tájékozódási pontok, mint a teljes hivatalos égterületek.Útmutató: Csillagképek keresése és égi tájékozódás
- Azimut
- Az égitest horizont menti irányszöge. Az elterjedt északi kezdőpont szerint észak 0°, kelet 90°, dél 180°, nyugat 270°. Régebbi források eltérő konvenciót használhatnak, ezért a kezdőirányt ellenőrizni kell.Útmutató: Napállás: a Nap azimutja és magassága
B
- Bessel-elemek
- A fogyatkozás árnyékgeometriáját tömören leíró mennyiségek. A Föld középpontján átmenő referenciasíkban az árnyék helyét és méretét időfüggő alakban adják meg. Ezekből számítható a földi útvonal és a megfelelő helyi kontaktusidőpont.Útmutató: Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
C
- Cirkumpoláris
- Olyan égitest, amely az adott helyen nem nyugszik le, mert napi köre a horizont fölött marad. A földrajzi szélesség és deklináció együtt szabja meg; Magyarországról például a Göncölszekér fényes hét csillaga ilyen. Sarkvidéken megfelelő évszakban a Nap is cirkumpolárissá válhat.Útmutató: Éjféli nap és sarki éjszaka: hogyan alakulnak ki?
Cs
- Csillagászati egység
- A Naprendszer távolságaihoz használt hosszegység, nemzetközi jele au, magyarul gyakran CSE. 2012 óta pontosan 149 597 870 700 méter. Nagyságrendileg a Föld és Nap közepes távolságához kapcsolódik, de mai definíciója rögzített méterérték.
- Csillagászati szürkület
- Az az esti vagy hajnali szakasz, amikor a Nap középpontja 12° és 18° között van a horizont alatt. A halvány célpontokat még befolyásolja a szórt napfény. A −18°-os határ alatt csillagászati éjszakáról beszélünk, a Hold jelenlététől függetlenül.Útmutató: Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
- Csillagidő
- A Föld forgási helyzetét a tavaszponthoz kötő, órákban is megadott szögjellegű adat. Helyi értéke a megfelelő rendszerű felső meridiánon álló rektaszcenzióval kapcsolatos. Az Apphemeride a helyadatok sávjában mutatja a helyi csillagidőt.Útmutató: Csillagidő: a forgó égbolt órája
- Csillagkép
- A teljes égboltot lefedő 88 hivatalos IAU-terület egyike. A lista 1922-es egységesítését részletes határmeghatározás követte, amely 1930-ban jelent meg. A hétköznapi csillagfigura vagy aszterizmus nem azonos a teljes hivatalos égterülettel.Útmutató: Csillagképek keresése és égi tájékozódás
- Csillagnap
- A Föld csillagászati referenciairányhoz viszonyított fordulatának ideje, közel 23 óra 56 perc 4 másodperc közepes napidőben. A tavaszponthoz és rögzített csillagkerethez viszonyított pontos fogalmak finoman eltérhetnek. A hétköznapi napnál közel négy perccel rövidebb ritmus okozza a csillagok napi korábbi megjelenését.Útmutató: Csillagidő: a forgó égbolt órája
D
- Danjon-skála
- Ötfokozatú leírás a teljes holdfogyatkozás színére és fényességére. Az L0 nagyon sötét, alig látszó Holdat, az L4 világos rézvörös vagy narancsos, gyakran világos peremű korongot jelöl. Főként a földi légkör állapota és az árnyékon belüli helyzet alakítja.Útmutató: Holdfogyatkozás: szakaszok és láthatóság
- Deklináció
- Az égi egyenlítőtől mért szögtávolság: északra pozitív, délre negatív, −90° és +90° között. A földi szélesség égi megfelelője. A helyi földrajzi szélességgel együtt határozza meg a delelési magasságot és a kelés lehetőségét.Útmutató: Rektaszcenzió és deklináció érthetően
- Delelés, kulmináció
- Az égitest áthaladása a helyi meridiánon. Felső deleléskor napi legnagyobb, alsó deleléskor legkisebb magasságát éri el a közelítő napi képben. A Nap felső delelése a valódi dél; az áthaladás iránya nem minden égitestnél és földrajzi helyen déli.Útmutató: Időegyenlet és valódi helyi idő: mit jelentenek?
- Delta T
- A terresztrikus idő, TT és a földforgáshoz kötött UT1 különbsége. A Föld nem egyenletesen forog, ezért a ΔT időben változik; nem írható le minden korszakra azonos mai másodpercszámmal. Régi és távoli jövőbeli értékei bizonytalanabbak, ami a fogyatkozások számításánál is fontos.Útmutató: Julián-dátum, UT, TT és Delta T
E–É
- Efemerida
- Egy égitest helyzetét és más adatait egymást követő időpontokra megadó táblázat vagy számítás. Neve a görög, napi jellegre utaló kifejezéshez kapcsolódik. Az Apphemeride név is ezt az égi adatokhoz kötődő jelentést idézi.
- Égi egyenlítő
- A Föld egyenlítői síkjának éggömbbel alkotott nagyköre, mindkét égi pólustól 90°-ra. Ettől mérjük a deklinációt. A helyi horizontot keleti és nyugati irányban metszi; látszó elhelyezkedése a földrajzi szélességtől függ.Útmutató: Rektaszcenzió és deklináció érthetően
- Egyenlítői koordináta-rendszer
- Az égi egyenlítőhöz kötött koordinátaháló rektaszcenzióval és deklinációval. Egy rögzített referenciában a napi földforgás nem módosítja úgy a csillagkoordinátákat, mint az azimutot és magasságot. A dátum, sajátmozgás és választott korrekciók ettől még számítanak.Útmutató: Égi koordináták: három rendszer érthetően
- Együttállás
- Két égitest azonos ekliptikai hosszúságú vagy más meghatározás szerint azonos rektaszcenziójú helyzete. Nem feltétlenül ugyanaz a pillanat, mint a legkisebb térbeli szögtávolság. Nap-együttállásnál a bolygó a Nap égi irányának közelében van; a Merkúr és Vénusz felső és alsó együttállást is mutat.Útmutató: Szembenállás, együttállás és kvadratúra
- Ekliptika
- A Nap éves látszó útja a csillagok előtt, a földpálya síkjának égi megfelelője. Az égi egyenlítővel körülbelül 23,4°-os szöget zár be. A Hold és a bolygók jellemzően a környezetében járnak, de a geocentrikus eltérés nem azonos egyszerűen a pálya heliocentrikus hajlásszögével.Útmutató: Égi koordináták: három rendszer érthetően
- Ekvilux
- Az a helyi nap, amikor a keléstől nyugvásig mért nappal és az éjszaka egyforma hosszú. A napkorong mérete és a refrakció miatt ez nem szükségszerűen a nap-éj egyenlőség napja. Az északi közepes szélességeken a tavaszi esemény előtt, az őszi után következhet be; dátuma szélességfüggő.Útmutató: Napforduló és nap-éj egyenlőség: az évszakok kezdete
- Ekvinokcium
- A nap-éj egyenlőség csillagászati neve, amikor a Nap látszó ekliptikai hosszúsága márciusban 0°, szeptemberben 180°. Koordináták leírásában a tavaszpont referenciahelyzetét is jelenti, például a J2000 ekvinokciumát. Ez utóbbi használatot a pozíció epochájától külön kell értelmezni.Útmutató: Napforduló és nap-éj egyenlőség: az évszakok kezdete
- Ellenárnyék, antumbra
- A teljes árnyékkúp csúcsán túli tartomány, ahonnan a takaró test a fényforrás közepe előtt látszik, de nem fedi el teljesen. Ha a Hold umbrája nem ér el a Földig, az antumbra sávjában gyűrűs napfogyatkozás látszik. A megmaradó napgyűrű közvetlen napfény.Útmutató: Gyűrűs vagy teljes napfogyatkozás?
- Elongáció
- Az égitest és a Nap földi nézőpontból látszó szögtávolsága. A belső bolygóknál korlátozott: a Merkúr legnagyobb elongációi nagyjából 18–28°, a Vénuszéi 45–47° között vannak. Keleti és nyugati helyzetük esti vagy hajnali megfigyeléshez kapcsolódik.Útmutató: A Merkúr és Vénusz legnagyobb elongációja
- Epocha
- Az a referenciaidőpont, amelyhez egy pozíció vagy pályaelemkészlet tartozik. Csillagnál például megadja, mely időpontra vonatkozik a sajátmozgással változó helyzet. A koordinátarendszer tájolását leíró keret vagy ekvinokcium külön fogalom, akkor is, ha mindkettő mellett J2000 szerepelhet.Útmutató: J2000 és JNow: precesszió és nutáció
- Észlelőmagasság
- A megfigyelőpont megadott magassága, amelynek viszonyítását is ismerni kell. Szabad, mélyebben fekvő látóhatárnál horizontsüllyedést és eltérő kelési-nyugvási időt eredményezhet; a légköri és topocentrikus helyzetben is szerepet kap. A tengerszint feletti magasság nem azonos a helyi akadályok fölötti szabad kilátással.Útmutató: Refrakció és horizontsüllyedés: kelés és nyugvás
- Extinkció
- Az égitest fényének gyengülése a földi légkörben elnyelés és szóródás miatt. Hosszabb légköri úton, különösen a horizont közelében, erősebb; alacsony objektumok vörösebbnek is látszhatnak. Mértéke a hullámhossztól és a légkör állapotától függ, nem állandó helyi magnitúdó.Útmutató: Égboltfényesség: mikor elég sötét a megfigyeléshez?
F
- Fázisszög
- A Nap és a megfigyelő iránya közötti szög a megfigyelt égitestből nézve. Közel nulla értéknél teljesebb, 90° körül fél, 180° közelében éjszakai oldal látszik az egyszerű koronggeometriában. A külső bolygók földi fázisszöge korlátozott; a Marsnál mintegy 47°-os nagyságrend is lehetséges.
- Félárnyék
- Az a tartomány, ahonnan a fényforrást a takaró test csak részben fedi. Holdfogyatkozáskor a Hold először a Föld félárnyékába lép, amely enyhén sötétíti. A Hold földi félárnyéksávjából részleges napfogyatkozás figyelhető meg.Útmutató: Holdfogyatkozás: szakaszok és láthatóság
- Fényév
- A fény által vákuumban egy Julián-év alatt megtett távolság, körülbelül 9,46 billió kilométer. Hosszúságegység, nem időtartam. A Nap utáni legközelebbi ismert csillag, a Proxima Centauri nagyjából 4,2 fényévre van.
- Fényfutási idő
- Az idő, amely alatt egy égitest fénye eljut a megfigyelőig. A Holdtól bő egy másodperc, a Naptól bő nyolc perc a földi nagyságrend. A megfigyelt kép ezért korábbi kibocsátási állapotot mutat, nem a távoli test pillanatnyi helyi jelenét.
- Fotoszféra
- A Nap látható fényét nagyrészt kibocsátó, néhány száz kilométeres vastagságú rétege. Jellemző hőmérsékleti nagyságrendje 5800 K. Napfoltok, fáklyamezők és granuláció láthatók rajta; a napperem felé csökkenő fényesség a peremsötétedés.Útmutató: Napfoltok: kialakulásuk és biztonságos megfigyelésük
- Földfény
- A Hold éjszakai oldalának hamuszürke derengése, amelyet a Földről visszavert napfény hoz létre. Legkönnyebben keskeny holdsarló mellett, néhány nappal újhold előtt vagy után látható. A megfigyelhetőséghez megfelelő magasság és szürkületi háttér is kell.Útmutató: Földfény: miért dereng a Hold sötét oldala?
- Földközel
- A Föld körüli pálya legközelebbi pontja, más néven perigeum. A Hold földközelei nagyjából 356 000–370 000 kilométeres középponti távolságtartományba eshetnek. A közeli földközelhez társuló teliholdat szuperholdként is említik.Útmutató: Szuperhold és mikrohold: mikor nagyobb a Hold?
- Földtávol
- A Föld körüli pálya Földtől legtávolabbi pontja, más néven apogeum. A Hold távolsága ilyenkor nagyjából 405 000 kilométeres nagyságrendű, ciklusonként változó. Az apogeum közelében bekövetkező teliholdat gyakran mikroholdnak nevezik, mert kisebbnek látszik.Útmutató: Szuperhold és mikrohold: mikor nagyobb a Hold?
G
- Galilei-holdak
- A Jupiter négy fényes nagy holdja: Io, Europa, Ganymedes és Callisto. Galilei 1610-es megfigyelései tették őket ismertté; nevük története Mariushoz és Keplerhez is kapcsolódik. Stabil binokulárban apró pontokként láthatók lehetnek, elrendezésük gyorsan változik.Útmutató: A Jupiter holdjai: a négy Galilei-hold megfigyelése
- Gamma fogyatkozásnál
- Napfogyatkozásnál az árnyéktengely és a Föld középpontja közötti legkisebb távolság, a földi egyenlítői sugárral normálva. Nulla közeli értéknél központibb az áthaladás, a földkorong széléhez közel nagyobb az abszolút érték. Holdfogyatkozásnál a gamma a Hold árnyéktengelyhez viszonyított kitérését írja le.Útmutató: Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
Gy
- Gyűrűdőlés
- Az a szög, amelyből a Szaturnusz gyűrűsíkjára tekintünk. Közel 0°-nál éléről, nagyjából 27° körüli abszolút értéknél erősen nyitva látszik. A látható északi vagy déli oldalt az előjel vagy külön jelölés adja; a változás a közel 29,5 éves keringéshez kapcsolódik.Útmutató: A Szaturnusz gyűrűi: dőlés és láthatóság
H
- Határfényesség
- Az adott körülmények között még éppen észlelhető leghalványabb csillag magnitúdója. Sötét égbolton szabad szemmel hatos–hat és feles nagyságrend is elérhető lehet, de egyéni és helyi eltérések vannak. A szürkület, Hold és mesterséges fények kisebb elérhető magnitúdóértéket eredményezhetnek.Útmutató: Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
- Hátráló mozgás
- A bolygó átmeneti, keletről nyugatra tartó mozgása a csillagháttérhez képest, szokásos direkt irányával ellentétben. A Föld és bolygó relatív keringéséből eredő perspektívahatás. A bolygó nem fordul vissza valódi Nap körüli pályáján.Útmutató: Hátráló mozgás: miért rajzolnak hurkot a bolygók?
- Heliografikus koordináták
- A Nap felszínéhez kötött hosszúság és szélesség. A hosszúsághoz gyakran Carrington-rendszert használnak, amely meghatározott átlagos forgással tartja a referenciaszámozást. Így a napfoltcsoportok több napos változása is követhető, a Nap eltérő szélességeinek differenciális forgásától megkülönböztetve.Útmutató: Napfoltok: kialakulásuk és biztonságos megfigyelésük
- Hibrid napfogyatkozás
- Ritka központi napfogyatkozás, amely útvonala mentén teljes és gyűrűs szakaszok között vált. A földfelszín görbülete miatt egyes helyekhez elér a teljes árnyék, másokhoz csak az ellenárnyék. Történelmi példa a 2023. április 20-i esemény.Útmutató: Gyűrűs vagy teljes napfogyatkozás?
- Holdcsomók
- A holdpálya és ekliptika két metszéspontja, a felszálló és leszálló csomó. A pálya mintegy 5,1°-os hajlása miatt fogyatkozás csak a csomók megfelelő környezetében bekövetkező újholdnál vagy teliholdnál lehetséges. A csomóvonal nagyjából 18,6 éves ciklusban hátrál.Útmutató: Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
- Holdfázis
- A Hold megvilágított részének földi nézőpontból látható alakja. A fő fázisok újhold, első negyed, telihold és utolsó negyed, közöttük növekvő vagy fogyó sarlós és domború állapotokkal. A teljes fázisciklus szinodikus hónapnyi; nem a Föld árnyéka okozza a hétköznapi fázisokat.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
- Holdfedés
- Esemény, amikor a Hold csillag vagy bolygó elé kerül. A pontszerű csillag a Hold jelentős légkörének hiánya miatt nagyon hirtelen eltűnhet. A Hold nagy parallaxisa miatt a láthatóság és kontaktusidő erősen függ a földi megfigyelőhelytől.Útmutató: Holdfedés: amikor a Hold eltakar egy csillagot
- Holdkor
- Az utolsó újhold óta eltelt idő, rendszerint napban megadva. Első negyed nagyjából 7,4, telihold 14,8 napos átlagos kor körül következik be, de a pályamozgás miatt az értékek változnak. A holdkor nem egyszerűen a megvilágítottság százalékos megfelelője.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
- Horizont
- A matematikai horizont a megfigyelő helyi függőlegesére merőleges síkhoz tartozó égi kör, a zenittől 90°-ra. A látható földi látóhatár ettől eltérhet hegyek, épületek, észlelőmagasság és horizontsüllyedés miatt. A számított kelés és tényleges előbukkanás ezért nem feltétlenül azonos.Útmutató: Napállás: a Nap azimutja és magassága
- Horizontális koordináta-rendszer
- A megfigyelő horizontjához kötött rendszer, azimuttal és magassággal. Közvetlenül megmutatja, merre és milyen magasra kell nézni. A földforgás és a helyszín miatt folyamatosan változik az égitest benne megadott helyzete.Útmutató: Égi koordináták: három rendszer érthetően
- Horizontsüllyedés
- A szabad távoli látóhatár matematikai horizont alá kerülő szöge magasabb megfigyelőpontból. Növekvő magassággal erősödik, ezért szabad kilátás mellett korábbi látszó kelést és későbbi nyugvást adhat. A közbeeső hegy vagy épület takarása ettől külön hatás.Útmutató: Refrakció és horizontsüllyedés: kelés és nyugvás
I–Í
- Időegyenlet
- A valódi és közepes napidő különbsége az itt használt előjel-konvenció szerint. A földpálya elnyúltsága és a tengelyferdeség együtt hozza létre, éves szélső értékei nagyjából −14 és +16 perc körüliek. Más forrás ellenkező előjellel is definiálhatja, ezért a konvenciót ellenőrizni kell.Útmutató: Időegyenlet és valódi helyi idő: mit jelentenek?
J
- J2000
- A J2000.0 referenciaidőpont 2000. január 1. 12:00 TT, azaz JD 2451545,0 TT. Hagyományos koordinátaleírásokban az ehhez kötött átlagos egyenlítő és ekvinokcium gyakori referencia. A pozíció epocháját, referenciakeretet és a mai dátumra alkalmazott korrekciókat külön kell megadni.Útmutató: J2000 és JNow: precesszió és nutáció
- Julián-dátum
- Folyamatos napszámozás az i. e. 4713. január 1-jei déli kezdőponttól, a proleptikus Julián-naptár szerint. A tizedes tört a nap részét jelöli. Pontos használathoz az időskála is szükséges, például TT vagy UT1; a JD nem önmagában egy adott helyi óraidő.Útmutató: Julián-dátum, UT, TT és Delta T
K
- Katalógusszám
- Egy csillag vagy más objektum azonosítója egy adott csillagászati katalógusban. A Sarkcsillag például HIP 11767 és HD 8890 néven is szerepel, a Tycho-2 azonosítók háromrészesek. Több katalógusszám ugyanarra az égitestre is utalhat, ezért az előtag fontos.Útmutató: Csillagkeresés HIP-, HD- és TYC-számmal
- Kék óra
- A szürkület azon fotós időszaka, amikor a mélykék égbolt fényessége közel kerülhet a mesterséges világításéhoz. Határa nem egységes hivatalos definíció; gyakori választás a Nap −4° és −8° közötti magassága. Nem feltétlenül hatvan percig tart, és a fények a légkörtől is függnek.Útmutató: Aranyóra és kék óra: fények fotózáshoz
- Kolongitúdó
- A holdi reggeli terminátor helyzetét leíró szelenografikus hosszúsági jellegű adat. A szokásos beosztásban első negyednél nagyjából 0°, teliholdnál 90°, utolsó negyednél 180°, újholdnál 270°. A kráterek súrlófényes megfigyelési alkalmainak értelmezésében hasznos.
- Kontaktusidőpontok
- Fogyatkozás vagy átvonulás azon pillanatai, amikor a megfelelő korong- vagy árnyékperemek érintkeznek. Napfogyatkozásnál C1–C4, holdfogyatkozásnál P1, U1–U4 és P4 jelölések használatosak. Nem minden eseménytípusnál létezik az összes kontaktus.Útmutató: Napfogyatkozás: a C1–C4 kontaktusok jelentése
- Kötött tengelyforgás
- Az az állapot, amikor egy test tengelyforgási periódusa megegyezik központi égitest körüli keringési periódusával. A Hold így nagyjából mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. A libráció miatt hosszabb idő alatt mégis felszínének mintegy 59%-ára látunk rá.Útmutató: Holdlibráció: miért billeg látszólag a Hold?
- Középvonal
- Központi napfogyatkozásnál az árnyéktengely földfelszíni útja. Közelében a Hold és Nap korongjának központos fedése és rendszerint hosszabb teljes vagy gyűrűs szakasz adódik. A konkrét helyi időtartamot az esemény geometriája határozza meg, a sávszélek kétoldalt húzódnak.Útmutató: Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
- Kvadratúra
- Naphoz képest 90°-os keleti vagy nyugati ekliptikai hosszúságkülönbség. Külső bolygóknál a keleti kvadratúra esti, a nyugati hajnali megfigyelési helyzethez kapcsolódik. A Hold első és utolsó negyede is ehhez a geometriához közeli; a belső bolygók nem érhetik el.Útmutató: Szembenállás, együttállás és kvadratúra
L
- Libráció
- A Hold látszó billegése, amely miatt hosszabb idő alatt felszínének mintegy 59%-át láthatjuk. Fő optikai okai az elliptikus pálya, a tengely és pálya viszonya, valamint a földi nézőpont változása; kisebb fizikai ingadozás is társul hozzá. Egyszerre ettől még nem látunk ennyit a felszínből.Útmutató: Holdlibráció: miért billeg látszólag a Hold?
- Lunáció
- A holdfázisok teljes ciklusa újholdtól újholdig. Átlagos időtartama a 29,53 napos szinodikus hónap, de az egyes ciklusok több órával eltérhetnek ettől. A lunáció előrehaladása és a korong megvilágított hányada külön mennyiség.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
M
- Magasság
- Az égitest helyi matematikai horizont fölötti szöge, 0°-tól a zenit 90°-áig; negatív érték a horizont alatti irány. Az azimuttal együtt alkotja a horizontális koordinátapárt. A geometriai és refrakcióval módosított látszó magasság különbözhet.Útmutató: Napállás: a Nap azimutja és magassága
- Magnitúdó
- A fényesség logaritmikus mértéke, jele mag. Kisebb szám fényesebb objektumot jelent; öt magnitúdó pontosan százszoros fényáramaránynak felel meg. Egy magnitúdó nagyjából két és félszeres arány, a mérési sávot és a látszó vagy abszolút értelmezést is figyelembe kell venni.Útmutató: Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
- Meridián
- Az éggömb helyi nagyköre az északi és déli horizontponton, valamint a zeniten és nadíron át. Az égitest meridiánátmenete a delelés. Magyarországon a Nap és sok bolygó felső delelése déli, nagy északi deklinációjú csillagé viszont északi irányban is lehet.
- Meteor
- A légkörbe nagy sebességgel belépő részecske által létrehozott fényjelenség, köznyelven hullócsillag. Jellemző sebessége több tíz kilométer másodpercenként, a fénylés gyakran mintegy 80–120 kilométeres magasságban látszik. Különösen fényes meteor a tűzgömb; nem azonos a földfelszínre jutott meteorittal.Útmutató: Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
- Meteorraj
- Közös eredetű meteoroidokhoz kapcsolódó, évente hasonló időszakban jelentkező meteoraktivitás. A Föld egy üstökös vagy kisbolygó törmelékének pályavidékét keresztezi. A nyomok a perspektíva miatt közös radiáns felől látszanak érkezni, amelyhez a raj neve is kapcsolódhat.Útmutató: Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
N
- Nadír
- A megfigyelő alatti irány az éggömbön, a zenittel pontosan szemközt. A horizont alatt 90°-ra helyezkedik el, ezért a földi égbolton közvetlenül nem látható. A helyi függőleges és horizontális rendszer fontos geometriai referenciája.
- Nap-éj egyenlőség
- A Nap égi egyenlítőn történő áthaladásának pillanata márciusban és szeptemberben. A keléstől nyugvásig mért nappal a napkorong és refrakció miatt nem pontosan tizenkét órás. A helyileg egyenlő nappal és éjszaka dátumát az ekvilux fogalma különíti el.Útmutató: Napforduló és nap-éj egyenlőség: az évszakok kezdete
- Napciklus
- A napaktivitás hozzávetőleg tizenegy éves ritmusa, amely például a napfoltok számában látszik. A mágneses polaritás ciklusonként megfordul, ezért a teljes mágneses ciklus nagyjából huszonkét éves. A 25. számozott ciklus 2019 végén kezdődött; pillanatnyi fázisáról aktuális adatok tájékoztatnak.Útmutató: Napfoltok: kialakulásuk és biztonságos megfigyelésük
- Napfoltrelatívszám
- A napfoltaktivitás Wolf-féle mérőszáma, amely a foltcsoportokat és az egyedi foltokat is számolja, a csoportokat nagyobb súllyal. Műszer- és megfigyelőfüggő korrekció segíti az összehasonlíthatóságot. A hosszú történeti sorozat a XVIII. századig nyúlik vissza.Útmutató: Napfoltok: kialakulásuk és biztonságos megfigyelésük
- Napforduló, szolsztícium
- A Nap legnagyobb északi vagy déli deklinációjához kapcsolódó pillanat, június és december környezetében. Az északi félgömbön a júniusi a leghosszabb, a decemberi a legrövidebb nappal időszaka. A déli félgömb évszakai fordítottak; a pontos helyi dátum időzónafüggő.Útmutató: Napforduló és nap-éj egyenlőség: az évszakok kezdete
- Napkelte
- A Nap felső peremének megjelenése az ideális horizonton; napnyugtakor ugyanez a perem tűnik el. A szokásos standard középponti magasság −0,833°, amely a napkorong sugarát és horizont közeli refrakciót együtt közelíti. Terepi takarás és eltérő légkör a tényleges látványt módosítja.Útmutató: Napkelte és napnyugta kiszámítása
- Napközel
- A Nap körüli pálya legközelebbi pontja, más néven perihélium. A Föld január elején körülbelül 147 millió kilométerre kerül, a Merkúr napközeli távolsága mintegy 46 millió kilométer. A napközel önmagában nem határozza meg egy bolygó évszakát.
- Naptávol
- A Nap körüli pálya Naptól legtávolabbi pontja, más néven afélium. A Föld július elején nagyjából 152 millió kilométerre jár a Naptól, az északi félgömb nyarában. Az évszakok fő oka a tengelyferdeség, nem a naptávolság.
- Navigációs szürkület
- Az a szakasz, amikor a Nap 6° és 12° között van a horizont alatt. Neve a hajózásból ered: a tengeri horizont és a fényes csillagok még együtt felismerhetők lehetnek. Este a polgári szürkület után, hajnalban előtte következik.Útmutató: Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
- Nutáció
- A Föld forgástengelyének precesszióra rakódó kisebb periodikus tájolásváltozásai. A fő tag körülbelül 18,6 éves periódusú, ekliptikai hosszúsági amplitúdója mintegy 17″. Ívmásodperces koordinátáknál a kisebb tagokkal együtt is fontos lehet.Útmutató: J2000 és JNow: precesszió és nutáció
O–Ó
- Óraszög
- Az égitest meridiánhoz viszonyított, az egyenlítő mentén nyugat felé mért szöge, gyakran órákban. A helyi csillagidő és azonos rendszerű rektaszcenzió különbségéhez kapcsolódik. Nulla értéknél felső meridiánátmenet történik, ami nem minden objektumnál déli irányú.Útmutató: Csillagidő: a forgó égbolt órája
P
- Parallaxis
- A nézőpont megváltozása miatt fellépő látszó irányeltérés. A csillag éves parallaxisából távolság következtethető, a közeli Holdnál már a földfelszín különböző pontjai is nagy, akár fokos nagyságrendű helyzetkülönbséget adhatnak. Geocentrikus és topocentrikus adatot ezért meg kell különböztetni.
- Parszek
- Az a távolság, amelyhez egy ívmásodperces éves parallaxis tartozik, a csillagászati egységhez kötött hagyományos definícióval. Egy parszek mintegy 3,26 fényév vagy 30,9 billió kilométer. A név a parallaxis és ívmásodperc fogalmának rövidítéséből ered.
- Polgári szürkület
- Este a napnyugta és a Nap −6°-os középponti magassága közötti szakasz, hajnalban fordított sorrendben. Sok szabadtéri tevékenységhez még lehet elegendő természetes fény, és előtűnnek a fényesebb bolygók, csillagok. A tényleges látási viszonyokat a felhőzet és környezet is befolyásolja.Útmutató: Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
- Populációs index
- Azt jellemzi, mennyivel nő a meteorok száma a következő halványabb magnitúdótartományban, jele rendszerint r. Gyakori nagyságrendje 2–3,5; kisebb értéknél a fényes meteorok relatív része nagyobb. A megfigyelt meteorszám és az idealizált ZHR összevetéséhez fontos.Útmutató: Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
- Pozíciószög
- Két közeli égi irány egymáshoz viszonyított tájolását leíró szög, rendszerint égi északtól kelet felé mérve. Fedési kontaktus, kettőscsillag vagy korongrészlet irányát adhatja meg. A képen látható forgásirány a kép tájolásától és tükrözésétől is függ, nem azonos automatikusan a képernyő jobb oldalával.Útmutató: Napfogyatkozás: a C1–C4 kontaktusok jelentése
- Precesszió
- A földtengely lassú irányváltozása a Nap és Hold egyenlítői kidudorodásra ható gravitációs forgatónyomatéka miatt. Nagy ciklusa mintegy 25 800 éves. A tavaszpont körülbelül évi 50″-es ekliptikai vándorlása a koordináták hosszú távú változásának egyik oka.Útmutató: J2000 és JNow: precesszió és nutáció
R
- Radiáns
- Az ég azon pontja, ahonnan egy meteorraj nyomai látszólag széttartanak. A részecskék közel párhuzamos mozgását a perspektíva mutatja közös kiindulásúnak. Magasabb radiáns rendszerint kedvezőbb látható meteorszámot ad, de meteorok az ég más részein is megjelennek.Útmutató: Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
- Rayleigh-szórás
- A fény szórása a hullámhossznál jóval kisebb részecskéken, például levegőmolekulákon. A rövidebb hullámhosszú kék fény sokkal erősebben szóródik, mint a vörös. Ez magyarázza a kék nappali ég és az alacsony Nap vöröses fényének fontos részét.Útmutató: Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
- Refrakció
- A légköri fénytörés, amely az égitesteket magasabban láttatja geometriai helyzetüknél. A horizonton szokásos standard értéke mintegy 34′, de a valós légkör változtathat rajta. A Nap ezért geometriai horizont alatti helyzetben is részben látszhat.Útmutató: Refrakció és horizontsüllyedés: kelés és nyugvás
- Rektaszcenzió
- Az égi egyenlítő menti koordináta a tavaszponttól kelet felé számolva, rendszerint 0–24 órás beosztásban. A földi hosszúság égi megfelelője. A hozzá illeszkedő helyi csillagidővel együtt a meridiánátmenet és óraszög értelmezését segíti.Útmutató: Rektaszcenzió és deklináció érthetően
S
- Sajátmozgás
- A csillag valódi térbeli mozgásából eredő lassú égbolti irányváltozás, rendszerint ívmásodperc vagy ezredívmásodperc évente. A legtöbb csillagnál kicsi; a Barnard-csillag közel évi tíz ívmásodperces nagyságrendje különösen nagy. Nem azonos a földforgásból eredő napi mozgással.Útmutató: Csillagkeresés HIP-, HD- és TYC-számmal
- Sarkcsillag
- A Kis Medve fényes csillaga, nagyjából 2 magnitúdós, az északi égi pólustól egy foknál kisebb távolságban. Magyarországról jó északi irányjelző, magassága közel a földrajzi szélességet követi. A precesszió miatt több ezer éves időskálán más csillagok kerülnek a pólus közelébe.Útmutató: Csillagképek keresése és égi tájékozódás
- Sarki éjszaka
- Az az időszak, amikor a Nap egy teljes napon át nem emelkedik a helyi horizont fölé. A sarkkör közelében a refrakció és felső napperem miatt eltér a tisztán geometriai határtól. Nem feltétlenül egész napos teljes sötétség: dél körül szürkület lehet.Útmutató: Éjféli nap és sarki éjszaka: hogyan alakulnak ki?
- Sarkkör
- A körülbelül 66,6° északi és déli szélességi körök, helyük a Föld tengelyferdeségéhez kapcsolódik. Geometriailag a napnyugta és napkelte nélküli napok határvidékét jelölik. A napkorong mérete és refrakció a tényleges látszó határt kissé módosítja, a tengelyferdeség lassú változása pedig magát a sarkkört is mozgatja.Útmutató: Éjféli nap és sarki éjszaka: hogyan alakulnak ki?
- Súroló fedés
- Olyan csillagfedés, amelynél a csillag éppen a holdperem mellett halad. A perem hegyei és völgyei miatt rövid eltűnések és visszatérések sora látszhat egy keskeny földi sávból. Pontos, több helyről végzett időmérés a holdperem profiljáról is adhat adatot.Útmutató: Holdfedés: amikor a Hold eltakar egy csillagot
Sz
- Szárosz
- 223 szinodikus hónapnyi fogyatkozási ismétlődési ciklus, nagyjából tizennyolc év, tizenegy nap és nyolc óra. Utána a Nap, Hold és holdcsomók helyzete hasonló lehet. A többlet órák miatt a következő hasonló esemény földi útvonala mintegy 120°-kal nyugatabbra kerülhet.Útmutató: Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
- Szembenállás
- Külső bolygó Naphoz viszonyított, 180°-os ekliptikai hosszúságkülönbségű helyzete a Földről nézve. Gyakran közel egész éjszakai láthatósággal és kedvező távolsággal jár. A legkisebb földtávolság pontos napja nem feltétlenül azonos a szembenállás pillanatával.Útmutató: Szembenállás, együttállás és kvadratúra
- Színindex
- Két színsávban mért magnitúdó különbsége, például B−V a kék és vizuális sáv között. Kicsi vagy negatív érték gyakran forró, kékes, nagyobb érték hűvösebb, vöröses csillaghoz kapcsolódik; a Nap B−V értéke mintegy 0,65. A csillagközi vörösödés is módosíthatja.Útmutató: Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
- Színképosztály
- A csillag besorolása színképének jellemzői alapján, főként a felszíni hőmérséklethez kapcsolódva. A fő O, B, A, F, G, K, M sor a forróbb kékesektől a hűvösebb vörösesekig halad. A Nap G2 típusú; a teljes leírás további osztályjelzéseket is tartalmazhat.
- Szinodikus hónap
- Két egymást követő újhold közötti ciklus, átlagosan mintegy 29,53 nap. Hosszabb a csillagokhoz viszonyított, körülbelül 27,32 napos keringésnél, mert közben a Föld is továbbhalad a Nap körül. Az egyes ciklusok az átlag körül változnak.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
- Szögméret
- Az égitest látszó kiterjedése, fokban, ívpercben vagy ívmásodpercben. A Nap és Hold korongja nagyjából fél fok, a Jupiteré földi távolságától függően több tíz ívmásodperc. A fizikai méret és távolság együtt alakítja, nem azonos a test valódi átmérőjével.Útmutató: Szuperhold és mikrohold: mikor nagyobb a Hold?
- Szökőmásodperc
- A polgári UTC és a földforgási UT1 közötti eltérés korábbi szűk korlátjának fenntartására alkalmazott időkorrekció. A 2026-os CGPM-határozat szerint 2027. május 20-tól folyamatos UTC-re térnek át, 3600 másodperces megengedett UT1–UTC-eltéréssel. A szabály változása nem azonos a földforgás hirtelen változásával.Útmutató: Julián-dátum, UT, TT és Delta T
- Szuperhold
- Földközelhez közeli telihold népszerű neve, egységes hivatalos határ nélkül. A földközeli és földtávoli szélsőséget összevetve körülbelül 14%-os átmérő- és 30%-os fényességkülönbség lehet. Egy átlagos teliholdhoz képest kisebb az eltérés; közvetlen összehasonlítás nélkül nehéz megítélni.Útmutató: Szuperhold és mikrohold: mikor nagyobb a Hold?
- Szürkület
- A napkelte előtti és napnyugta utáni átmenet, amikor a légkör még napfényt szór. A Nap geometriai középpontjának mélysége alapján polgári, navigációs és csillagászati szakaszra osztjuk, −6°, −12° és −18° határral. A szakaszok időtartama hely- és évszakfüggő.Útmutató: Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
- Szüzügia
- A Nap, Föld és Hold vagy más égitestek közel egy egyenesbe rendeződő helyzete. Újhold és telihold környékén ilyen geometria alakul ki; megfelelő holdcsomó-közelségnél fogyatkozás is lehet. Az erősebb árapályhelyzetek szintén a Nap és Hold közel azonos vonalú hatásához kapcsolódnak.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
T
- Tavaszpont
- Az ekliptika és égi egyenlítő azon metszése, ahol a Nap márciusban délről északra halad át. A rektaszcenzió és ekliptikai hosszúság hagyományos kezdőiránya. A precesszió miatt lassan vándorol a csillagok hátteréhez képest.Útmutató: Rektaszcenzió és deklináció érthetően
- Teljes árnyék, umbra
- Az a tartomány a takaró test mögött, ahová a fényforrás közvetlen fénye nem jut el. A Hold teljesen a Föld umbrájába kerülve teljes holdfogyatkozást szenved. A Hold földi umbrájából teljes napfogyatkozás látszik; szórt vagy megtört fény ettől még elérheti az árnyékot.Útmutató: Holdfogyatkozás: szakaszok és láthatóság
- Teljesárnyék-magnitúdó
- Holdfogyatkozásnál a teljes árnyékba merülés nagysága a holdátmérőhöz viszonyítva, a maximumkor. Nulla és egy közötti érték részleges, egyet elérő érték teljes fogyatkozáshoz tartozhat. Nem egyszerűen a takart holdfelület százaléka; tisztán félárnyékos eseménynél negatív érték is lehet.Útmutató: Holdfogyatkozás: szakaszok és láthatóság
- Terminátor
- A megvilágított és éjszakai félgömb határa egy égitesten. A Hold felszínén közelében alacsonyan jár a Nap, ezért a hegyek és kráterek hosszú árnyékot vetnek. Ez teszi a terminátor környezetét részletgazdag távcsöves célponttá.Útmutató: Holdfázisok: újholdtól teliholdig
- Terresztrikus idő, TT
- Egyenletes csillagászati időskála a dinamikai helyzetszámításokhoz. Az atomidőhöz kötött hagyományos megvalósításában a TAI-hoz rögzített 32,184 másodperces eltérés kapcsolódik. A TT és földforgási UT1 különbsége a ΔT.Útmutató: Julián-dátum, UT, TT és Delta T
- Topocentrikus
- A földfelszíni megfigyelő helyéhez kötött nézőpont, szemben a Föld középpontjához kötött geocentrikussal. Különösen a Holdnál jelentős az eltérés, mert a földsugár nem elhanyagolható a holdtávolsághoz képest. Pontos helyi magassághoz és fedési körülményekhez ezért fontos.
- Tranzit
- A csillagászatban többértelmű szó: jelentheti egy kisebb korong átvonulását egy nagyobb előtt, például Merkúrét a Nap előtt, vagy egy égitest meridiánátmenetét. A szövegkörnyezet dönti el, melyikről van szó. Az átvonulás és a napi delelés eltérő jelenség.Útmutató: Merkúr- és Vénusz-átvonulás a Nap előtt
Ty
- Tycho-2
- Mintegy 2,5 milliós csillagkatalógus a Hipparcos küldetés Tycho műszerének és korábbi helyzetméréseknek az adataiból. Pozíciókat, sajátmozgásokat és két színsáv fényességeit tartalmazza. Nagyjából a tizenegyedik magnitúdóig közel teljes, és sok szabad szemmel nem látható csillagot is lefed.Útmutató: Csillagkeresés HIP-, HD- és TYC-számmal
V
- Valódi helyi napidő
- A Nap tényleges helyi égi mozgásához igazodó idő, amelyben 12 órakor van a Nap felső delelése. A zónaidőtől a földrajzi hosszúság, az időegyenlet és adott esetben az óraállítás miatt tér el. Nem minden földi helyen jelenti ugyanazt az óra szerinti delet.Útmutató: Időegyenlet és valódi helyi idő: mit jelentenek?
- Világidő, UT
- A földforgáshoz kapcsolódó időfogalom, amelynek precíz gyakorlati változata az UT1. Nem fut tökéletesen egyenletesen. A polgári UTC ettől külön időskála; korábbi szökőmásodperces szabályát a 2026-os CGPM-döntés a 2027-es folyamatos UTC-re való áttéréssel módosítja.Útmutató: Julián-dátum, UT, TT és Delta T
Z
- Zenit
- A megfigyelő közvetlenül fölfelé mutató iránya az éggömbön, a horizont fölött 90°-ra. Egy égitest megfelelő deklináció és meridiánhelyzet mellett haladhat át rajta. A Nap csak a térítők közötti földrajzi szélességeken kerülhet a zenitbe.Útmutató: Napállás: a Nap azimutja és magassága
- ZHR
- A meteorraj ideális körülményekre normált óránkénti száma, angolul Zenithal Hourly Rate. Zenitben álló radiánst és 6,5 magnitúdós határfényességet feltételez a szabványos összehasonlításhoz. A tényleges helyi észlelés ennél többnyire kisebb számot ad.Útmutató: Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
Töltsd le az Apphemeride alkalmazást
Töltsd le ingyen – a Nap és a Hold funkciói tartósan ingyenesek. A további funkciókat háromnapos próbaidő után, egyszeri vásárlással oldhatod fel a teljes verzióban.
