Hold
Holdfedés: amikor a Hold egy csillag vagy bolygó elé kerül
Röviden
Holdfedéskor a Hold egy csillag vagy bolygó elé halad, és átmenetileg eltakarja. A távoli csillag fénye szinte egy pillanat alatt eltűnhet, mert a Holdnak nincs jelentős, a fényt fokozatosan elhalványító légköre. A láthatóság és az időpont erősen függ a megfigyelési helytől. A közelgő holdfedéseket az Apphemeride teljes verziójának eseménylistájában találod, emlékeztetővel együtt.
Hogyan keletkezik a holdfedés?
A Hold a csillagháttérhez képest folyamatosan kelet felé halad. Mozgásának nagyságrendje óránként körülbelül saját látszó átmérője. Az ekliptika környezetében egy sávot söpör végig; ebben csillagok és időnként bolygók elé kerülhet.
Ha az égitest a Hold korongja mögé jut, eltűnik a belépő peremnél, majd később újra megjelenik a kilépő oldalon. Szokásos geometriában az előrehaladás keleti pereme takarja el a csillagot, és a nyugati perem engedi újra láthatóvá. A képen látott jobb és bal oldal azonban a térkép vagy a távcső tájolásától függ, ezért azokat nem szabad mereven összekeverni az égtáji peremekkel.
Az időtartam a korong mögötti út hosszától függ. Központi áthaladásnál akár nagyjából egyórás fedés is lehet, a perem közelében sokkal rövidebb. A közeledés binokulárban már néhány perc alatt észrevehető, így a fedés az égi mozgás különösen szemléletes példája.
Miért ennyire fontos a megfigyelési hely?
A Hold közelsége miatt a földfelszín különböző pontjairól eltérő irányban látszik: ez a parallaxis. Távoli földi megfigyelők között a látszó eltérés a holdkorong átmérőjét is meghaladhatja. Egy Budapestről látható fedés egy távolabbi európai megfigyelőhelyről akár el is maradhat; ez szemléltetés, nem konkrét eseményelőrejelzés.
A fedés ezért csak a Föld egy meghatározott területéről látható. Az eltűnés és visszatérés időpontjai a helyszínnel együtt változnak. A határvidéken keskeny sávban **súroló fedés** jöhet létre: a csillagot a holdperem hegyei és völgyei váltakozva eltakarják és felfedik, így többször felvillanhat.
Pontos időmérésnél az észlelő koordinátái mellett a holdperem alakja is fontos. Egy általános országos eseményhír tehát nem helyettesíti a tényleges helyre számított körülményeket.
Milyen égitesteket fedhet el a Hold?
A legfényesebb, az ekliptikához közeli csillagok közül ismert célpont az Aldebaran a Bikában, a Regulus az Oroszlánban, a Spica a Szűzben és az Antares a Skorpióban. A Fiastyúk, azaz a Plejádok csillagai is kerülhetnek a Hold mögé; ilyenkor több csillag egymás után tűnik el.
A fedések nem egyenletesen ismétlődnek minden csillagnál. A holdpálya az ekliptikához képest ferde, csomóvonalának helyzete pedig körülbelül 18,6 éves ciklusban változik. Egyes időszakokban ugyanaz a csillag több hónapon át sorozatosan közel kerül a Hold útjához, máskor hosszú szünet következik.
Bolygófedések is lehetségesek. A bolygóknak észlelhető korongjuk van, ezért eltűnésük nem feltétlenül pillanatszerű: néhány másodpercig tarthat, amíg a Hold teljesen eléjük kerül. Egy nagy bolygó korongjának lassú eltűnése kis távcsőben is különleges látvány lehet.
Megfigyelési tanácsok
A legfeltűnőbb lehet az eltűnés a sötét holdperemnél. Növekvő Holdnál a belépő oldal gyakran sötét, ezért a csillag mintha a semmiben tűnne el. Fogyó Holdnál a sötét perem mögül történő visszatérés lehet látványosabb. Telihold közelében a fényes korong a halvány csillagokat túlragyoghatja.
Fényes csillaghoz vagy bolygóhoz binokulár is elég lehet, de egy kis távcső több részletet ad. Kezdd korábban a megfigyelést, és ne csak a névleges időpontban nézz fel: az égitest azonosítása és az eszköz beállítása időt igényel. A helyi horizont, a Hold magassága és a légköri nyugodtság is számít.
A pontos időméréseknek hagyománya van az amatőrcsillagászatban. Ezekhez azonban megfelelő időalap, pontos helyadat és módszer szükséges. A jelenség szépségét már egyszerű megfigyeléssel is élvezheted; az Apphemeride eseménylistáját nem kell professzionális holdperemprofil-mérés ígéreteként értelmezni.
Így segít az Apphemeride
Így segít az Apphemeride
A teljes verzió harminc eseménytípusa között a holdfedés is szerepel, a Hold-együttállások és bolygó-együttállások mellett. Az esemény részletei elmagyarázzák, mikor és merre nézz, milyen eszköz lehet megfelelő, és miért érdekes a jelenség. Mini égbolttérkép és időcsúszka mutatja a közeledést.
Emlékeztetőt kérhetsz az eseményre, egy órával, tizenkét órával, egy nappal vagy egy héttel korábbra. Az előretekintés egy héttől két évig terjedhet. A Hold ingyenes adatai közben a helyi kelést és magasságot is segítenek ellenőrizni. Bővebben: Égi események és holdfedések.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a holdfedés és a csillagfedés között?
A holdfedés a fedő égitestre, a csillagfedés az eltakartra utalhat. Sok esetben ugyanazt a jelenséget írják le: a Hold eltakar egy csillagot. Csillagfedést más égitest is okozhat, de ebből nem következik, hogy az Apphemeride ilyen más fedéstípusokat is számít.
Miért tűnik el hirtelen a csillag?
A csillag korongja a nagy távolság miatt gyakorlatilag pontszerű, a Holdnak pedig nincs sűrű légköre, amely hosszasan elhalványítaná. A holdperem egy nagyon kis fényforrás elé kerül. Bolygónál a kiterjedt korong miatt lassabb lehet az eltűnés.
Bolygót is eltakarhat a Hold?
Igen. A megfelelő geometriában a Naprendszer bolygói is kerülhetnek a Hold mögé. Egy adott esemény csak meghatározott földi területről látható, és a napszak, a fázis meg a magasság dönti el, mennyire könnyű megfigyelni.
Mely fényes csillagoknál ismert a holdfedés?
Például az Aldebaran, Regulus, Spica és Antares esetében, valamint a Fiastyúk csillagainál. A holdcsomók lassú változása miatt a sorozatok időben vándorolnak. A konkrét helyi lehetőséget az adott esemény számítása adja meg.
Kapcsolódó útmutatók
Funkciók
- Események – Harminc eseménytípus, meteorrajok és egyéni keresések.
- Fogalomtár
