Útmutató
Csillagászati útmutató
Mi áll a napkelte, a holdfázis vagy a rektaszcenzió mögött? Itt közérthetően, pontosan és az alkalmazás képeivel magyarázzuk el azt az égi mechanikát, amelyet az Apphemeride kiszámít. A tartózkodási helyedhez tartozó értékeket az alkalmazás adja meg.
Nap és nappali fény
Kelés és nyugvás, szürkület, napállás és évszakok.
Napkelte és napnyugta kiszámítása
A napkelte és a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong felső pereme eléri a matematikai horizontot. A levegő …
Szürkület: polgári, navigációs, csillagászati
A szürkület az átmeneti időszak, amikor a Nap már a horizont alatt van, de a magas légkör még szórja a fényét. A Nap …
Aranyóra és kék óra: fények fotózáshoz
Az aranyóra a napkelte és napnyugta körüli időszak, amikor az alacsonyan járó Nap meleg, lágy fényt ad. A kék óra este …
Napállás: a Nap azimutja és magassága
A Nap helyzetét két szög írja le. Az azimut az északtól keleten és délen át nyugat felé mért irány, a magasság pedig a …
A nappal hossza: miért változik az év során?
A nappal hossza a napkelte és a napnyugta közötti idő. A földrajzi szélességtől és az évszaktól függ, mert a Föld …
Időegyenlet és valódi helyi idő: mit jelentenek?
Az időegyenlet a napóra által mutatott valódi napidő és az egyenletesen haladó középnapidő különbsége. A Föld …
Analemma: a Nap éves nyolcasa az égbolton
Az analemma az az alakzat, amelyet a Nap helyzete ad, ha egy éven át mindig ugyanarról a helyről, ugyanabban a középidő …
Napforduló és nap-éj egyenlőség: az évszakok kezdete
A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek a Nap éves látszó útjának négy pontos pillanata. A napfordulókon legészakibb …
Éjféli nap és sarki éjszaka: hogyan alakulnak ki?
Éjféli napról akkor beszélünk, amikor a Nap huszonnégy órán át a horizont fölött marad. Sarki éjszakában egész nap nem …
Napfoltok: kialakulásuk és biztonságos megfigyelésük
A napfoltok a Nap látható felszínének hűvösebb területei, ahol az erős mágneses tér gátolja a hő szállítását. Ezért a …
Hold
Fázisok, kelés, távolság, libráció és földfény.
Holdkelte és holdnyugta kiszámítása
A Hold átlagosan napról napra körülbelül ötven perccel később kel fel, mert a Föld körüli pályáján kelet felé halad …
Holdfázisok: újholdtól teliholdig
A holdfázisok azért változnak, mert a Nap a Holdnak mindig az egyik felét világítja meg, mi pedig ezt a nappali …
Teliholdnevek: farkasholdtól hidegholdig
A ma sokfelé ismert teliholdnevek főként észak-amerikai hagyományokból terjedtek el. A hónapokhoz a természet évszakos …
Szuperhold és mikrohold: mikor nagyobb a Hold?
A szuperhold a földközelhez, vagyis az elliptikus holdpálya perigeumához közeli telihold népszerű neve. Kissé …
Holdlibráció: miért billeg látszólag a Hold?
A libráció a Hold látszó billegése, amely miatt váltakozva kissé a keleti, nyugati, északi vagy déli perem mögé …
Holdfedés: amikor a Hold eltakar egy csillagot
Holdfedéskor a Hold egy csillag vagy bolygó elé halad, és átmenetileg eltakarja. A távoli csillag fénye szinte egy …
Földfény: miért dereng a Hold sötét oldala?
A földfény a Földről a Hold éjszakai oldalára visszavert napfény, amely onnan újra visszajut hozzánk. A keskeny sarló …
Bolygók
Mikor és merre láthatók a bolygók?
Bolygók az égbolton: mikor és merre keresd őket?
Öt bolygó látható könnyen szabad szemmel: a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. Láthatóságukat a Naptól mért …
Szembenállás, együttállás és kvadratúra
A szembenállás, együttállás és kvadratúra a bolygó földi nézőpontból látott, Naphoz viszonyított helyzetét írja le. …
A Merkúr és Vénusz legnagyobb elongációja
A legnagyobb elongáció az a helyzet, amikor a Merkúr vagy Vénusz a földi égbolton a legtávolabb látszik a Naptól. …
Hátráló mozgás: miért rajzolnak hurkot a bolygók?
A hátráló, más néven retrográd mozgás látszó irányváltás: a bolygó egy ideig a csillagháttérhez képest keletről …
A Szaturnusz gyűrűi: dőlés és láthatóság
A gyűrűk látszó nyitottságát az határozza meg, milyen szögből nézünk a gyűrűsíkra. A Szaturnusz ferde forgástengelye és …
A Jupiter holdjai: a négy Galilei-hold megfigyelése
A Jupiter négy nagy holdja, az Io, Europa, Ganymedes és Callisto stabilan tartott binokulárban apró fénypontként …
Merkúr- és Vénusz-átvonulás a Nap előtt
Átvonuláskor a Merkúr vagy Vénusz apró sötét korongként halad át a Nap előtt. Ehhez a bolygónak a Föld és a Nap közé …
Fogyatkozások
Pontosan előre kiszámított nap- és holdfogyatkozások.
Napfogyatkozás: útvonal, időpontok és fedettség
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor az újhold megfelelő pontossággal a Nap és a Föld közé kerül, és árnyékot vet a …
Holdfogyatkozás: szakaszok és láthatóság
Holdfogyatkozás akkor történik, amikor a telihold áthalad a Föld árnyékán. Az adott szakasz mindazokról a helyekről …
Napfogyatkozás: a C1–C4 kontaktusok jelentése
A kontaktusidőpontok a helyi napfogyatkozás kulcspillanatait jelölik. C1 az első külső érintkezés, C2 és C3 a teljes …
Gyűrűs vagy teljes napfogyatkozás?
Egy központi napfogyatkozás teljes vagy gyűrűs jellegét a Nap és a Hold látszó korongmérete határozza meg. Ha a Hold …
Égbolt és csillagok
Tájékozódás, fényesség, katalógusok és meteorrajok.
A csillagos égbolt a tartózkodási helyed fölött
A látható csillagokat a földrajzi szélesség, a dátum és az időpont határozza meg. A Föld forgása miatt az égbolt …
Csillagképek keresése és égi tájékozódás
A csillagkép a Nemzetközi Csillagászati Unió által meghatározott égterület; a teljes égboltot nyolcvannyolc ilyen …
Csillagkeresés HIP-, HD- és TYC-számmal
A katalógusszám egy csillagot azonosít egy adott csillagkatalóguson belül. A HR a Bright Star Catalogue, a HIP a …
Csillagfényesség: magnitúdó és határfényesség
A csillagok fényességét magnitúdóval adjuk meg: a kisebb szám fényesebb égitestet jelent. Öt magnitúdó különbsége …
Meteorrajok: Perseidák, Geminidák és a várható szám
Meteorraj akkor látszik, amikor a Föld egy üstökös vagy kisbolygó szétszórt törmelékének pályavidékét keresztezi. A …
Égboltfényesség: mikor elég sötét a megfigyeléshez?
Csillagászati éjszaka akkor van, amikor a Nap középpontja több mint 18°-kal a horizont alá kerül. Hogy ez …
Koordináták és idő
A pozíciós csillagászat nyelve.
Égi koordináták: három rendszer érthetően
Az égi koordináták két szöggel adják meg egy égitest irányát. A rendszerek referenciasíkja eltér: a helyi horizont, az …
Rektaszcenzió és deklináció érthetően
A rektaszcenzió és deklináció az éggömb hosszúság- és szélességszerű koordinátája. A deklináció az égi egyenlítőtől …
J2000 és JNow: precesszió és nutáció
A J2000 egy rögzített csillagászati referenciaidőponthoz, a JNow a kiválasztott dátumhoz kapcsolódó …
Csillagidő: a forgó égbolt órája
A helyi csillagidő azt jelzi, melyik rektaszcenzió halad át a helyi felső meridiánon, megfelelően egyező …
Refrakció és horizontsüllyedés: kelés és nyugvás
A légkör megtöri a fényt, és az égitestek látszó helyzetét a horizont közelében körülbelül 34 ívperccel megemeli. A Nap …
Julián-dátum, UT, TT és Delta T
A Julián-dátum a napok és naptörtrészek folyamatos számozása, hónapokkal való külön számolás nélkül. A ΔT a …
Töltsd le az Apphemeride alkalmazást
Töltsd le ingyen – a Nap és a Hold funkciói tartósan ingyenesek. A további funkciókat háromnapos próbaidő után, egyszeri vásárlással oldhatod fel a teljes verzióban.
