Napfoltok: mik azok, és hogyan figyelheted meg őket biztonságosan?

Mik a napfoltok?

A Nap látható felszíne, a **fotoszféra**, nagyjából 5800 K hőmérsékletű. Alatta az áramló anyag hőt szállít kifelé. Ahol koncentrált mágneses tér lép át a felszínen, gátolhatja ezt a konvekciót. Kevesebb hő jut fel, és az adott terület hűvösebbé válik.

Egy fejlett foltnak két jellegzetes része van: a sötét központi umbra és a világosabb, szálas szerkezetű penumbra. A sötétség viszonylagos: a napfolt önmagában nagyon fényesen sugározna, de a forróbb fotoszférához képest sötétnek látjuk.

A foltok gyakran csoportokban jelennek meg, sokszor ellentétes mágneses polaritású területekkel. A kisebb foltok órákig vagy napokig élhetnek, a nagyobb csoportok több napfordulást is túlélhetnek. Egy nagy foltcsoport mérete a Földét is meghaladhatja.

Megfelelő napszűrővel és alkalmas műszerrel további részletek is felismerhetők. A napperem közelében a fényes fáklyamezők feltűnőbbek lehetnek. Nyugodt légkörnél a fotoszféra szemcsés granulációja, a hőszállító cellák mintázata is megfigyelhető. A perem felé kerülő folt alakjának és penumbrájának változása a felszín térbeli szerkezetéről árulkodik.

A napciklus

A foltok száma átlagosan mintegy tizenegy éves ritmusban változik, de az egyes ciklusok hossza eltérő. Minimum idején napokig alig lehet folt, maximum környékén sok csoport jelenhet meg egyszerre. A Nap mágneses polaritása ciklusonként megfordul, így a teljes mágneses ciklus körülbelül huszonkét éves.

Új ciklus elején a foltok jellemzően nagyobb heliografikus szélességeken jelennek meg, majd a ciklus során az aktív területek közelebb kerülnek az egyenlítőhöz. Ha a foltok szélességét időben ábrázoljuk, létrejön a jellegzetes pillangódiagram.

A ciklusok számozása a XVIII. század közepéig nyúlik vissza. A 25. ciklus 2019 végén kezdődött. A pillanatnyi aktivitásról az aktuális megfigyelési adatok tájékoztatnak. A történelmi Maunder-minimum idején, körülbelül 1645 és 1715 között, feltűnően kevés foltot jegyeztek fel.

A tevékenység mérőszáma a Rudolf Wolfhoz kapcsolódó **napfoltrelatívszám**. A csoportok és az egyedi foltok számát is figyelembe veszi, a csoportokat nagyobb súllyal kezelve. A megfigyelők és műszerek eltéréseit korrekciós tényezők segítenek összehangolni, így hosszú megfigyelési sorozatok is összevethetők.

Hogyan osztályozzák a foltcsoportokat?

A csoportok két eltérő szempontú osztályozása elterjedt.

Mount Wilson-osztály: a mágneses szerkezetet írja le. Az α egypólusú csoportot jelöl, a β elkülönülő kétpólusút, a γ összetett polaritáskeveredést. A δ kiegészítés arra utal, hogy ellentétes polaritású umbrák közös penumbrán belül vannak. Az összetett β–γ–δ szerkezet erős aktivitáshoz és nagyobb napkitörések lehetőségéhez kapcsolódhat; önmagában azonban nem konkrét kitörési előrejelzés.

McIntosh-osztály: a látható megjelenést három betűvel jellemzi. Leírja a csoport alaptípusát, a legnagyobb folt penumbráját és a foltok eloszlását a csoporton belül. Így a mágneses és alaki jellemzés kiegészíti egymást.

A napkorong tájolásához három szög fontos. P a forgástengely pozíciószöge, B0 a korongközéppont heliografikus szélessége, L0 pedig heliografikus hosszúsága. A Nap forgása miatt a foltok a látható korongon keletről nyugat felé haladnak. A Földről látott fordulás nagyságrendileg huszonhét napos, a tényleges mozgás a napfelszíni szélességtől is függhet.

A napfoltok biztonságos megfigyelése

Soha ne nézz a Napba védelem nélkül, különösen binokuláron, távcsövön vagy optikai fényképezőgép-keresőn át. A szem tartós károsodása fájdalom nélkül is bekövetkezhet.

• Közvetlen, nagyítás nélküli megfigyelés: ép, megfelelően tanúsított, ISO 12312-2 szerinti napfogyatkozás-néző szemüveggel a legnagyobb foltcsoportok felismerhetők lehetnek. Ez a szemüveg nem alkalmas arra, hogy mögüle nagyító optikába nézz.
• Objektív elé szerelt napszűrő: binokulárhoz és távcsőhöz az adott eszköznek megfelelő, biztonságosan rögzített napszűrő kell a fényt gyűjtő nyílás elé. Az okulár mögé kerülő vagy a koncentrált fényt kapó, nem megfelelő szűrők veszélyesek.
• Vetítés: csak erre alkalmas eszközzel, a gyártó előírásai szerint használható. Senki nem nézhet közben az optikába; a keresőt is biztonságossá kell tenni. Nem minden műszer alkalmas napvetítésre.
• Speciális eszközök: Herschel-prizma vagy hidrogén-alfa naptávcső kizárólag a hozzá való rendszerben és előírt szűrési konfigurációval használható. A műszer használati útmutatóját kell követni.

A nyugodtabb légkör több részletet mutathat; gyakran a délelőtti megfigyelés kedvezőbb, de ez helyi körülményektől függ. A dátum, idő, csoportszám és foltszám feljegyzésével saját megfigyelési naplót készíthetsz, és több hét alatt a napforgást is követheted.