Napállás: értsd meg a Nap azimutját és magasságát

Két szög az égbolt bármely pontjához

A csillagászat a Nap helyzetét többek között a horizontális koordináta-rendszerrel adja meg. Ezt a rendszert közvetlenül is megtapasztalod: az égbolt kupolája fölötted, alapkörként a horizonttal és közvetlenül a fejed fölött a **zenittel**.

• **Azimut:** a horizont mentén mért irányszög. A ma elterjedt meghatározás északtól, az óramutató járásával megegyezően számolja: észak 0°, kelet 90°, dél 180°, nyugat 270°. Régebbi források déli kezdőpontot is használhatnak, ezért egy táblázatnál mindig ellenőrizd a konvenciót.
• **Magasság: a horizont és az égitest iránya közötti szög. A horizonton 0°, a zenitben 90°; a negatív érték horizont alatti helyzetet jelent. Egyes források ehelyett a zenittől mért szögtávolságot, a zenittávolságot** adják meg.

Mindkét érték helyhez kötött. Ugyanabban a pillanatban a Nap Budapesten és a Hortobágyon sem pontosan ugyanott látszik az égbolton. A különbség földrajzi eredetű, nem az alkalmazott nyelv vagy az órabeállítás okozza.

Hogyan változik a Nap helyzete egy napon belül?

A Föld forgása miatt a Nap látszólag körívet ír le az égen. A Föld az égi egyenlítő mentén óránként körülbelül 15°-ot fordul el; ebből nem következik, hogy a Nap azimutja vagy magassága is állandó sebességgel változna. Magyarországon a Nap keletről emelkedik, legmagasabb helyzetét, a felső delelést, déli irányban éri el, majd nyugat felé süllyed.

A delelés a valódi dél pillanata, amely rendszerint eltér az óra szerinti 12 órától. Ebben a földrajzi hosszúság, az időegyenlet és az óra időzónája is szerepet játszik. A nyári időszámítás még egy órával módosítja a kijelzett időt, miközben a Nap mozgása ettől nem változik meg.

A déli magasságot elsősorban a földrajzi szélesség és a Nap évszakosan változó deklinációja szabja meg. A trópusokon kívül a nyári és téli napforduló delelési magassága közel 47°-kal térhet el egymástól, ha a delelés mindkét esetben a horizont fölött van. Magyarországon ezért a nyári Nap magas ívet jár be, míg a téli alacsonyan marad.

Hogyan változik a napállás az év során?

A Föld forgástengelye a keringési sík merőlegeséhez képest mintegy 23,4°-kal ferde. Emiatt a Nap deklinációja az év során körülbelül +23,4° és −23,4° között változik. Nemcsak a déli magassága, hanem a kelési és nyugvási iránya is módosul.

Magyarországon a júniusi napforduló környékén északkeleten kel és északnyugaton nyugszik a Nap, hosszú nappali ívet rajzolva. Decemberben délkeleti kelés és délnyugati nyugvás határolja a rövid, lapos ívet. A nap-éj egyenlőségek táján a két irány megközelítőleg kelet és nyugat.

A horizont menti eltolódás a szélességtől is függ: észak felé haladva az évszakos különbség fokozódik, a sarkkörön túl pedig nyáron napnyugta nélküli napok is lehetnek. A refrakció a látszó kelési és nyugvási helyzetet is módosítja. Ennek irányát nem helyes minden földrajzi szélességre ugyanazzal a helyi szabállyal leírni; a pontos helyi adatot a számítás adja meg.

Árnyék, napelem, kert és fényképezés

Árnyékhossz. Minél alacsonyabban jár a Nap, annál hosszabb az árnyék egy vízszintes felületen. A tél ezért a magyarországi kertek és teraszok benapozásánál egészen más helyzetet teremt, mint a nyár. Ha azt szeretnéd tudni, mikor vet árnyékot egy szomszédos épület az ágyásra, a Nap magasságát és irányát kell összevetned a tényleges környezettel.

Napelemes rendszerek. A megvilágítást és a hozam időbeli eloszlását a napállás is befolyásolja. Magyarországon a déli tájolás gyakori kiindulópont, de a megfelelő dőlést és tájolást az épület, az árnyékolás és a felhasználási cél együtt határozza meg. A kelet–nyugati elrendezés más napi eloszlást adhat. Az Apphemeride csillagászati adatokat szolgáltat, nem kész napelemes hozamtervet.

Fotózás és építészet. Mikor süt be a Nap egy ablakon, mikor kerül egy utca tengelyébe vagy egy templomtorony mögé? A motívum irányát a Nap azimutjával és magasságával kell összevetni. Egy iránytű az irány meghatározásában segít; a pontos kompozícióhoz a helyszíni látóhatár és a terep is számít.

Biztonság. A Nap helyzetét soha ne közvetlen belenézéssel határozd meg. Használj árnyékot, alkalmazást vagy biztonságos vetített képet.

Finomságok pontos megfigyeléshez

A geometriai helyzetet a légkör módosítja: a refrakció a horizont közelében jelentős, magasabban kisebb, a zenitben pedig nem emeli tovább a magasságot. A látszó és geometriai koordinátákat ezért célszerű megkülönböztetni. Pontos műszeres mérésnél a parallaxis és az észlelőmagasság is szerepet kaphat. A Nap parallaxisának nagyságrendje kicsi, de a részletes pozíciós csillagászatban számít.

A déli félgömb trópusokon kívüli részén a Nap északi irányban delel, és napi útja kelet felől északon át nyugat felé vezet. A két térítő között a dátumtól függően északon vagy délen delelhet, a belső trópusi szélességeken pedig az év egyes napjain a zeniten is áthaladhat. Magyarország déli delelését ezért nem szabad általános világszabályként kezelni.