A nappal hossza: mennyi ideig van világos?

Miért nem egyformán hosszúak a nappalok?

A Föld forgástengelye a keringési sík merőlegeséhez képest mintegy 23,4°-kal ferde. Az északi nyárban az északi félgömb a Nap felé hajlik. Egy ottani hely a Föld teljes fordulatának nagyobb részét tölti a megvilágított oldalon. Télen éppen fordított a helyzet; a déli félgömb évszakai pedig ellentétesek.

Az égbolton ezt a Nap **deklinációja**, az égi egyenlítőtől mért szögtávolsága írja le. Az északi félgömb közepes szélességein pozitív deklinációnál a napi kör nagyobb része van a horizont fölött, negatívnál kisebb része. Ez a megfogalmazás a megfigyelő félgömbjéhez kötött, nem az egész világra azonos előjelszabály.

Az Egyenlítőn a horizont közel két egyenlő részre osztja a Nap napi körét. A nappal ezért egész évben tizenkét óra körüli marad. A sarkok felé haladva a napi körök egyre más szögben találkoznak a horizonttal, így a deklináció változása egyre erősebben hat. A sarkkörökön túl egész napi körök maradhatnak a horizont fölött vagy alatt.

Mi határozza meg pontosabban a nappal hosszát?

Három tényező különösen fontos. A Nap deklinációja szabja meg, napi pályájának mekkora része van a horizont fölött. A földrajzi szélesség határozza meg ennek évszakos változását: Magyarországon jelentős a téli és nyári nappalok különbsége, az Egyenlítőn jóval kisebb. Végül számít a kelés és nyugvás meghatározása: a napkorong felső peremét és a légköri refrakciót használva a nappal hosszabb, mint egy légkör nélküli, pontszerű Napra kapott geometriai közelítésben.

A földrajzi hosszúság elsősorban az óra szerinti időpontokat tolja el. Azonos szélességen és azonos csillagászati körülmények között a kelés és nyugvás együtt tolódik, miközben a köztes időtartam közel azonos. A valódi helyszínen a mélyebben látszó, szabad horizont – például magasból – a horizontsüllyedés miatt tovább növelheti a megfigyelhető nappalt.

Miért több tizenkét óránál a nappal nap-éj egyenlőségkor?

A név egyenlő nappalt és éjszakát ígér, a keléstől nyugvásig mért idő azonban nem pontosan tizenkét óra. A felső napperem előbb válik láthatóvá, mint a korong középpontja, a légköri refrakció pedig további időt ad a látszó nappalhoz. Mindkét hatás jelen van reggel és este is.

Azt a napot, amikor a helyileg meghatározott kelés és nyugvás között valóban tizenkét óra telik el, **ekviluxnak** nevezik. Az északi félgömb közepes szélességein ez a tavaszi nap-éj egyenlőség előtt, illetve az őszi után következhet be. A pontos dátum szélességfüggő, így nem egyetlen, mindenhol azonos világnap.

Milyen gyorsan hosszabbodnak és rövidülnek a nappalok?

A változás nem egyenletes. A napfordulók közelében a deklináció lassan módosul, ezért az egymást követő nappalok csak kevéssé térnek el. A nap-éj egyenlőségek táján a változás sokkal gyorsabb. Ezért érezzük Magyarországon tavasszal úgy, hogy az esték hirtelen egyre tovább maradnak világosak.

Északabbra az évszakos különbség és a napok közötti változás is erősebb lehet. Egy skandináviai tavaszi utazás során gyorsabb hosszabbodást tapasztalhatsz, mint itthon. A pontos napi eltérést a földrajzi hely és dátum együtt szabja meg; egy országos percérték csak durva tájékoztatás volna.

A minta könnyen megjegyezhető: a téli napforduló után eleinte alig nő a nappal hossza, majd egyre gyorsabban, a márciusi nap-éj egyenlőség környékén a leggyorsabban, később pedig ismét lassul a növekedés a nyári napfordulóig. Ősszel fordított folyamat zajlik. A hagyományos ökölszabályok ezt a ritmust szemléltethetik, de pontos helyi adatot nem helyettesítenek.

Nappalhossz Magyarországon és európai utazáskor

Magyarországon belül sem teljesen egyforma a nappal hossza. A délebbi Pécs és az északabbi Miskolc összehasonlítása a szélesség szerepét szemlélteti: nyáron az északabbi hely nappala hosszabb lehet, télen rövidebb. A városok hosszúsági eltérése az óra szerinti kelési és nyugvási időpontokat is módosítja; a két hatást érdemes külön kezelni.

Dél-Európában kisebb, Skandináviában nagyobb az éves különbség. A sarkkörön túli út során napnyugta nélküli vagy napkelte nélküli napokkal is találkozhatsz. Ha megfigyelést, kirándulást vagy fényképezést tervezel, mindig a tényleges úti célt állítsd be az alkalmazásban.

A nappal hossza nem azonos a használható világos idő hosszával. A reggeli és esti polgári szürkület további természetes fényt adhat. Az időtartam a szélességtől, évszaktól, felhőzettől és a környezet takarásától is függ.

Az év egészét nézve a felső napperem és a refrakció a látszó nappal javára módosítja az egyszerű geometriai képet. Ezért nem helyes abból kiindulni, hogy a keléstől nyugvásig összegzett világos időnek mindenhol pontosan fél évnek kell lennie. Az időjárás miatti tényleges napsütéses óraszám ettől külön fogalom.